Egészen apró gyerekként váltam rajongójává Gaudi műveinek és el is határoztam, hogy ha boszorkányok hullanak az égből, egyszer (legalább) akkor is ott fogok állni a Sagrada Família bejáratnál csodálva annak elképesztő látványát. Később, mikor már értettem, hogy mi is az a futball, a legnagyobb helyi focicsapat, az FC Barcelona szurkolójává is váltam majd sok évvel később elérkezett a pillanat, amikor lehetőség nyílt ezek megcsodálására. Nagyjából egy hónapot töltöttem azóta Barcelonában és a környékén és mondhatom, szerelem volt első látásra, de másodikra is. Ez a bejegyzés szokatlan lesz a többihez képest. Annyiban tér el, hogy most nem egy utat fogok megosztani, hanem két ott töltött alkalom egyvelegét írom le. Előrebocsátanám, hogy elő-elő fordul majd, hogy egyik mondatomban egyes szám első személyben beszélek, majd a következőben többes szám elsőben, ez annak köszönhető, hogy második utamat, már a kis menyasszonyommal együtt tettük meg. Első alkalommal saját autóval, másodszor repülővel jutottam el oda, így mindkettő előnyeit és hátrányait valamennyire ismerem. A hosszabbik - idő tekintetében - elég fárasztó volt, annak ellenére is, hogy Én Németországból indultam, viszont amit cserébe adott Földanya, az bőven kárpótolt. Svájcot kikerülve Franciaországon át rengeteg gyönyörű látvány fogadott, erre viszont ebben a bejegyzésben nem térek ki, egy későbbiben talán. A repülős út természetesen sokkal kevesebb időt vett igénybe még a reptéri várakozással egybevetve is és tartogatott csodákat, pl. ezeket:
Viszont a repülőtérre el kellett jutni, leszállás után gondoskodni kellett a transzferről a szállásig. Mi a legegyszerűbb módját választottuk, a taxit, mely a nagyjából 16 km-es távolságot emlékeim szerint úgy 4000 Ft ellenében rótta le velünk. És itt jön az a pont, amikor már nem egy idősíkról fogok írni, hanem inkább arról a varázslatról, amely ott az odalátogatókat fogadja. El sem tudnám képzelni olyan kezdés nélkül, ahol nem a Sagrada Família az első. Az épület, amely még el sem készült - és bár nincs statisztikám róla - de valószínűleg a fél világ szívét elragadta. Fontos tudni a belépéssel kapcsolatban, hogy a jegyet előre kell megvásárolni online, mely nagyon egyszerű. Tudni érdemes még, hogy jegyvásárláskor meg kell adni a konkrét belépés időpontját órában és odaérkezéskor csak az adott időben lehet bemenni. Egyik alkalommal 2 perccel előbb értünk a beléptetőhöz és visszaküldtek a sor végére, szóval fontos a pontosság. Több típusú jegyet lehet kapni, van amelyikkel be lehet menni az épületbe, de olyan is van, amivel a tornyokba is fel lehet menni. Tapasztalatból írom, mindegyik megéri az árát.
Kívülről:Sok szépet meg lehet fogalmazni a látványról, de a képek sokkal többet el tudnak mesélni. Aki belép a bejáraton, egy új világot fedezhet fel:
Az épület saját múzeumába is betekintést nyerhetünk, ahol rengeteg hasznos információval gazdagodhatunk:
Az épület kijárata egy szuvenír bolt, ahol viszonylag drágán örök emlékeket vásárolhatunk. Este, sötétedés után is érdemes visszalátogatni, mert kivilágítva is csodás látványt nyújt.
Következő látványosságunkat is mindkét napszakban fel kell keresni. Korábbi nevén Torre Agbar, ma már Torre Glóries néven ismert felhőkarcoló napközben is különleges látványt nyújt uborka formájával, estére viszont kivilágítják. Nappal:Éjszaka:
Következő állomásunk a barcelonai diadalív, az Arc de Triomf, a mellette található sétálóutca és az óriáspark, a Ciudadela Park. A diadalív, ahogy a nevéből is adódik egy diadal, egy győzelem emlékére épül, azonban az Arc de Triomf a művészetek előtt tiszteleg. Csodás látvány, alatta átsétálva lehet érezni, hogy mily óriás:Egész Barcelonára igaz, ahogy a diadalív mellett található sétálóutcára is, hogy rengeteg előadóművésszel, bűvésszel találkozhatunk, különleges előadásokat láthatunk télen-nyáron. A sétálóutca álomszép, pálmafák között sétálhatunk, papagájok röpködnek a fejünk felett, viszont számomra kicsit túl zsúfolt volt.
A sétálóutcából az állatkert irányába bal oldalt találjuk a Park Ciudadelát, amely rengeteg fiatal művész napjait teszi színessé, ide is rengeteg turista látogat. Nagyon látványos hely. Az állatkertet is magába foglaló park két tavat is rejteget, melyek partjain gyönyörködhetünk annak szépségében. A parkban narancsfákon lakó zöld papagájokkal is találkozhatunk.
Következő állomásunk az állatkert, azaz a Zoo Barcelona. Nem túl nagy létesítmény, viszont fantasztikus kikapcsolódás sok látványossággal. Elsőként kiemelném a delfináriumot, ahol lehetőségünk van bepillantást nyerni néhány delfin állatkerti mindennapjaiba:
Kirándulásunk következő etapja egy újabb Gaudi remekmű, a Casa Batlló. Beszéljenek helyettem a képek:
A következő megálló kicsit eltér a többitől, mert itt minden a hasunkról szól. Néhány megállóra a Casa Battlótól található Barcelona egy igen különleges, sokszínű és nyálcsorgattató piaca, a Mercado de La Boqueria. Az első, ami meglepett, az a tisztasága volt. Aztán egymást követték a meglepetések. Elképesztően sok féle gyümölcs, tengeri kütyü, sonkák, tényleg minden, ami szem szájnak ingere. Nem olcsó, megkérik az árát a portékának, viszont onnan éhesen senki nem fog távozni. Kedves olvasóim utólagos engedélyével erről is megosztanék pár képet (válogatás nélkül, a bogártól a gyümölcsig minden). Figyelem! Felkavaró és nyálcsorgató képek következnek!
Teli hassal továbbállva egy állomás biztosan nem maradhat ki, ez pedig nem más, mint a város (és talán a világ) leghíresebb futball csapata, az FC Barcelona és annak szentélye, a Camp Nou. Ha valaki nem rajong a futballért, vagy csak a csapatért, annak is érdemes ide ellátogatni és megtekinteni ezt a monumentális építményt és az azt körül ölelő területet, múzeumot. Rajongóknak meg egyenesen kötelező :) Már kívülről is látszik, hogy odabent valami dermesztően csodálatos látvány vár a látogatókra. A stadion és a múzeum között található a 10 évig az FC Barcelonában focizó magyar focista szobra, Kubala Lászlóé.
A múzeumba a stadion látogatásra váltott jeggyel lehet bemenni. Itt megtalálható a létező összes serleg, amit az FC Barcelona csapata alapítása óta megnyert, rengetek mez, rengeteg sztori és végtelen mennyiségű érdekesség.
Az épület egész évben látogatható, nem csak a meccsek idején. Nyáron a karbantartások ideje alatt a fedett részen egy kis bár, az úgynevezett In Tour Bar üzemel, ahonnan csodás panoráma nyílik a Camp Nou belsejére. A bár az Espai Gastronòmic Roma 2009 étterem része, mely szintén az épületben található (képet töltök fel róla).
A bárba a bejutás elég nehézkes, mert mint ahogy a képeken látszik, elég sokan vannak átlagos hétköznapokon is, így ki kell várni a sort. A helyzet szezon idején teljesen megváltozik, nincs bár az épület fedett részében, viszont gyakran 80-90 ezer meccsre éhes szurkoló látogatja a stadion. Ott tartózkodásunkkor 80 ezer néző volt kíváncsi az éppen aktuális mérkőzésre, melyet szerencsénkre, bár nem meglepő módon a hazai csapat nyert meg.
Ami újabb meglepetést okozott, hogy a 80 ezer ember a mérkőzés végeztével úgy hagyta el a létesítmény területét, hogy nem volt tolongás, dulakodás, szinte észre sem lehetett venni. Kivonulást követően a türelmesebb szurkolók a stadion kijáratánál még megvárták a kocsival távozó futballistákat egy rövidke találkozás erejéig.
Ha időnk engedi, mindenképp érdemes Barcelona tengerpartjára is ellátogatni. Nyáron elég zsúfolt, sok turista meglátogatja. Télen sincs hideg, december közepén napközben 20-23 fokot mértünk, a víz viszont ilyenkor már elég hideg. A naplemente gyönyörű télen-nyáron (a képen háttérben a Hotel W Barcelona luxusszálloda látható, mellette egy nagy kikötő található). Ajánlott még felkeresni a Font Magica nevű szökőkutat a városban, mert minden nyári estén különleges és gyönyörű fény és vízjátékot nézhetünk meg térítésmentesen. Egy ilyen műsor 15-20 perc körülbelül, de rövid szünet után megismétlik párszor. Az óriás szökőkúttal szemben található a Maria Cristina sugárút, mely szélén végigsétálva szintén rengeteg utcai előadóval találkozhatunk a bűvészektől a táncosokig minden kategóriában.
Szintén érdemes ellátogatni a Barcelona mellett található dombok tetejére, ahol néhány euró fejében felliftezhetünk a világ 15-ik legmagasabb tornyába, a Torre de Collserola kommunikációs toronyba, mely 288 méter magas. Itt festői látvány fogad bennünket, madártávlatból láthatjuk a tengerparton elterülő Barcelona városát.
A toronyhoz a Tibidabo felvonóval lehet feljutni. A felvonó végállomásánál a Tibidabo vidámpark található, mögötte pedig a Temple Expiatori del Sagrat Cor templom. A kilátás már innen is szemet gyönyörködtető.
Ezzel a csodás panorámával búcsúzom. Köszönöm, hogy elolvastad!